Ebben a videóban nem egy híres budapesti épületről lesz szó, hanem egy magyar büszkeségről.
Ki az a magyar zseni, aki okosabb volt Einsteinnél és az ötletei nélkül ma egészen más lenne az életünk? Tudtad, hogy egy budapesti csodagyerek fektette le a modern számítógépek alapjait, és nélküle talán okostelefonod, interneted, de még mesterséges intelligencia sem létezne?
Neumann János története nem csak a matek és informatika rajongóknak szól. Ez a sztori mindenkit érint, aki ma digitális eszközt használ.
Ebben a videóban megismerheted: Hogyan lett Neumann Jánosból világhírű tudós és miért tartják a modern informatika atyjának. Milyen elképesztő képességei voltak, amikkel még a legnagyobbakat is lenyűgözte. Miért alapoz minden mai okostelefon, laptop és szoftver az ő forradalmi ötleteire. Hogyan kapcsolódik össze a magyar történelem és a 21. század digitális világa. Ha kíváncsi vagy, hogyan változtatott meg mindent egy magyar elme, nézd végig a videót és garantáltan máshogy nézel majd a telefonodra, amikor legközelebb a kezedbe veszed!
Tudtad? Ennek a videónak az elkészítése kb. 40-45 óra volt és 15 kávét ittam meg közben. Ha tetszett és támogatnál, azt a weboldalunkon megteheted. Előre is hálásan köszönök minden adományt, amit arra fordítok, hogy még több ehhez hasonló, vagy még jobb videót készíthessek a csatornára. ❤️
Videó kivonata
Ki az aki okosabb volt Einsteinnél, gyorsabban számolt fejben, mint a korabeli számítógépek, egész oldalakat memorizált a telefonkönyvből és nélküle talán nem is léteznének okostelefonok vagy mesterséges intelligencia. Bizony, Ő Neumann János!
Ez talán hihetetlennek hangzik, de Neumann János nélkül, akiről egyébként itthon méltatlanul keveset beszélünk biztosan nem tartana ott az informatika, ahol ma tart. Olyan alapötleteket tett le az asztalra, amik miatt örökre beírta magát a számítástechnika történelmébe. Sőt, legendák keringenek a zsenialitásáról.
Ebben a videóban elmesélem neked, hogyan indult egy budapesti csodagyerek a Fasori Gimnázium padjából, és hogyan jutott el odáig, hogy lefektesse a modern számítógépek működésének alapjait.
Ha kíváncsi vagy, hogyan kapcsolódik össze Neumann János és az első számítógép megszületése, akkor maradj velem a videó végéig és garantálom, hogy másképp fogsz tekinteni a telefonodra, amikor legközelebb kiveszed a zsebedből.
I. A csodagyerek gyermekkora. A budapesti fiú, akinek a tehetségétől a felnőttek csak pislogtak.
Képzeld el, a családja és a tanárai már azelőtt csodagyereknek nevezték, hogy betöltötte volna a tíz évet.
Fejben olyan bonyolult matematikai műveleteket végzett, amire a felnőttek is csak pislogtak. A családi anekdoták szerint szórakozásból óriási számokat szorzott össze, vagy pillanatok alatt megfejtette a legnehezebb fejtörőket is.
1913-ban szülei a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumba íratták be, nem véletlenül: ebben az “elit zseniképzőben” tanult Wigner Jenő is, akit később Nobel-díjjal jutalmaztak. Mindkettőjüket a legendás Rátz László tanította matematikára. Képzeld csak el azt az osztálytermet, minden padban egy leendő zseni ült!
Neumann gimnazista korában is kitűnt a többiek közül. 17 évesen, amikor más még a szalagavatóra gyakorolt, ő már egy rangos folyóiratban publikált matematikai cikket.
Gyerekkorában olyan fotografikus memóriája volt, hogy a telefonkönyv oldalait is fejből vissza tudta mondani.
Középiskola után természetesen kitűnő eredménnyel érettségizett. Szeretett volna matematikus lenni, de apja, mint sok szülő “biztosabb” pályát szánt neki. Végül kompromisszum született, így Berlinbe ment vegyészmérnöknek tanulni. Persze a matematika szeretete végig megmaradt. Berlinben és Zürichben is bejárt matek előadásokra, pusztán szórakozásból.
Egyszerűen nem tudta levetkőzni a számok iránti szenvedélyét.
II. Út Amerikába. Tanulmányai és karriere.
Neumann János apja kérésére vegyészmérnöknek készült, de titokban továbbra is a matematikának élt.
1926-ban Budapesten doktorált matematikából csillagos ötössel. Addigra már elismert eredményeket ért el a halmazelmélet területén.
Hamar elment a híre, Először magántanár volt Berlinben, majd 1930-ban meghívták a legendás Princeton Egyetemre vendégprofesszornak.
Itt vette fel a John von Neumann nevet, amit később az egész világ is megismert. Princetonban bekerült az Institute for Advanced Study nevű elit kutatóintézet alapítói közé, ahol olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Albert Einstein vagy Kármán Tódor. El tudod képzelni, mekkora szellemi pezsgés lehetett ott?
A harmincas években Neumann már nemcsak elmélettel foglalkozott, hanem a matematika gyakorlati alkalmazásai is érdekelték. Barátai, Wigner Jenő és Szilárd Leó társaságában arról gondolkodott, miként lehetne a matematikát bevetni a valóságban. Nem mellesleg a játékelmélet, amit ma a közgazdászok és a mesterséges intelligencia fejlesztők is alapként használnak, szintén Neumann János nevéhez fűződik.
Majd a második világháború mindent megváltoztatott. Amerika mozgósította a tudósait, és Neumann is hamar csatlakozott. A Los Alamos-i laborban a Manhattan-terv részeként dolgozott az első atombombán.
Itt szembesült azzal a problémával, ami végül a számítógép felé terelte: a kézi számolás már kevés volt a bonyolult egyenletekhez. Új eszköz kellett – egy gyorsabb ‘agy’, ami képes a bonyolult számításokat elvégezni.
Ekkoriban már léteztek számológépek és hatalmas elektronikus gépek, de ezek még nem voltak valódi, programozható számítógépek. Neumann János volt az, aki megálmodta, hogyan lehetne a gépnek megtanítani, hogy maga is ‘emlékezzen’ arra, mit kell csinálnia, innen született meg a mai számítógép igazi működése.
III. Az ENIAC. Az első elektronikus számítógép kora.
A háború egyik mellékterméke lett a világ első elektronikus számítógépe: az ENIAC.
Képzelj el egy egész termet betöltő, 30 tonnás monstrumot, amelyben 18 000 elektroncső világított. Nem csak hatalmas volt, de rengeteg áramot is fogyasztott és annyira melegedett, hogy külön hűtőrendszer kellett hozzá. Egy időben a briteknél is születtek korai számítógépek, például a Colossus, de a programozható, általános célú számítógép igazi forradalmát a Neumann-elvek hozták el.
Későbbi felesége, Dán Klára is az ENIAC programozói között volt.
Az ENIAC-ot 1945-ben helyezték üzembe, főleg katonai célokra. Bár forradalmi újítás volt és addig soha nem látott sebességgel számolt egy dolog nagyon hiányzott belőle, a rugalmasság.
Programozni úgy kellett, hogy több száz kábelt és kapcsolót kellett fizikailag áthuzigálni. Mintha ma minden új app telepítéséhez szét kéne szerelned a telefonodat.
Neumann lenyűgözve figyelte az ENIAC-ot, de gyorsan felismerte a hiányosságait. Szükség volt egy olyan gépre, ami egyszerűen átprogramozható, nem csak szerelgetéssel, hanem program betöltéssel. Ekkor kezdte el kidolgozni a saját, forradalmi elképzelését.
IV. A Neumann elvek megszületése. A pillanat, amikor minden megváltozott.
Itt jön a történet igazi fordulópontja. Neumann János felismerte, hogy a gépnek nemcsak az adatokat, de magát a programot is a memóriájában kell tárolnia. Ez a tárolt program elve, ami a mai modern informatika szíve.
Mit jelent ez a valóságban? Nem kell minden új feladathoz fizikailag átépíteni a gépet, elég betölteni egy új programot a memóriába. Ez ma már magától értetődő, de akkor forradalmi újítás volt.
Neumann János leírta, szerinte hogyan kellene működnie egy igazán okos számítógépnek. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban?
- Először is a gép legyen teljesen elektronikus. Akkoriban még elektroncsövekkel működtek ezek a monstrumok, ma már persze sokkal modernebb a technika, de az alapelv ugyanaz.
- A kettes számrendszer legyen az alapja mindennek, vagyis a gép csak 0-kat és 1-eket ismer, így egyszerűbb és megbízhatóbb a működése.
- Kell egy központi agy, vagyis vezérlőegység, amit ma processzornak vagy CPU-nak hívunk. Ez irányít mindent, és végrehajtja a parancsokat.
- Fontos, hogy legyen egy belső memória, ahol nemcsak az adatokat tároljuk, hanem magát a programot is, hiszen ettől lesz a gép tényleg rugalmas.
- Szükség van bemeneti és kimeneti részekre is, például billentyűzetre, amivel beírhatod az adatokat, vagy nyomtatóra, amin kijön az eredmény.
- És végül a számítógép szépen sorban hajtsa végre az utasításokat egymás után, ne egyszerre sok mindent.
Ezt mind 1945-ben, a Princeton Egyetemen vetette papírra, az EDVAC számítógép tervezési dokumentációjában. Ez a jelentés lett a modern számítógépek “születési anyakönyvi kivonata”.
V. Az EDVAC megépítése. A Neumann-elvek életre kelnek.
A következő mérföldkő az EDVAC megépítése volt. Ez lett a világ első olyan számítógépe, amely a memóriájában tárolta a programot, tehát a Neumann architektúra első megvalósulása.
Építése évekig tartott, végül 1951-ben indult el. Közben a Neumann-elvek már világszerte terjedtek: Angliában megszületett az EDSAC, az USA-ban az UNIVAC 1, és Princetonban is építettek egy IAS nevű gépet, amely számos későbbi számítógép “őse” lett.
A legendás sztori szerint Neumann János az első működő tárolt programú gépet személyesen tesztelte, fejben versenyzett vele, és bizony, rész feladatokban felvette a tempót a masinával!
De ami a lényeg, hogy minden mai számítógép visszavezethető ezekre a Neumann-elvű gépekre.
VI. Az informatikai forradalom. Egy magyar ötlet uralja a világot.
Az 1950-es évektől elindult az igazi digitális forradalom. Tranzisztorok, mikrochipek, majd a mai miniatűr gépek, de mind a Neumann-féle architektúra logikáját követik.
És ez így van a laptopodban, az okostelefonodban, sőt még a NASA holdraszálló számítógépeiben is!
Neumann János ötletei nélkül ma talán teljesen másképp nézne ki a digitális világ.
Az ő újítása nyitotta meg az utat a szoftverek, operációs rendszerek, programozási nyelvek előtt, vagyis mindennek, ami ma körülvesz minket az informatika világában. Akár mesterséges intelligenciával beszélgetsz, akár egy új appot töltesz le a telefonodra, mind-mind Neumann János ötleteire épül.
VII. Neumann János személye és öröksége. A polihisztor, akit mindenki szeretett.
De milyen ember volt Neumann János? Biztosan nem olyan, mint ahogy a korábban leírtakból elképzeled. Nem egy száraz tudós, hanem életvidám, társasági lélek. Imádott jókat enni, inni, barátai szerint zseniális humora volt, és mindig elegánsan öltözött. Még a Grand Canyonba is háromrészes öltönyben ment túrázni.
Zseniális agya mellett közismert volt arról is, hogy gyakran feledékeny vagy szétszórt volt – mondják, hogy néha még azt is elfelejtette, hova tette a kulcsait, miközben fejben atombombát modellezett!
A félelmetes fejszámolási és memória képessége legendává vált. Fejből mondott telefonkönyv oldalakat, több nyelven idézett klasszikus irodalmat, és játékból versenyzett a korai számítógépekkel.
Hogy miért mondtam a videó elején, hogy Neumann talán még Einsteinnél is okosabb volt? Elég csak meghallgatni, hogyan emlékezett vissza rá barátja és pályatársa, a Nobel-díjas fizikus Wigner Jenő, aki maga is a 20. század egyik legnagyobb tudósa volt.
“Ő egy évvel hátrább volt, mint én osztály szerint, de három évvel előttem volt a matematika tudásában… Sok embert ismertem az életemben, nagyon sok embert. Einsteint ismertem, Planck-ot, Laue-t, Dirac a sógorom, és Heisenberg jó barátom. Nem ismerek senkit, aki oly gyors, oly éles eszű lett volna, mint Neumann János.”
Elismertsége hatalmas volt már életében is. Tagja lett az amerikai Atomenergia Bizottságnak, elnöke volt az Amerikai Matematikai Társaságnak, és kitüntetést kapott Truman elnöktől.
Sajnos 1957-ben, mindössze 53 évesen elhunyt, de szellemi hagyatéka máig él. Iskolák, díjak, egyesületek viselik a nevét világszerte, és persze minden modern számítógép az ő logikáját követi.
Ez volt Neumann János és az első számítógép története röviden. Remélem, te is érzed, mekkora hatása volt egy magyar zseni ötleteinek.
Amikor legközelebb előveszed a telefonodat, vagy bekapcsolod a laptopodat, gondolj erre: ezek az eszközök mind-mind egy budapesti csodagyerek forradalmi álmaiból születtek.
Neumann János története azt mutatja egyetlen magyar elme is képes megváltoztatni a világot. Ki tudja, lehet, hogy a következő forradalmi ötlet éppen benned van?
Van mire büszkének lennünk az biztos, hiszen a magyar történelem telis-tele van kiemelkedő alakokkal. Olyanokkal, mint Neumann János, vagy éppen Széchenyi István, akiről az előző videómban mesélek bővebben. Ha még nem láttad, mindenképp nézd meg azt is.